Nyombélfekély (ulcus duodeni):

A nyombélnyálkahártya egy részének körülírt, felületes hiánya, mely mélységét tekintve átterjed a gyomor falának egy bizonyos un. „ muscularis mucosae” rétegén  is.  (Amennyiben a fekély mélyülve valamennyi bélfal rétegen áthatol, a bél

„ kilyukad” és létrejön a perforatio , mely akut hasi katasztrófához vezethet.

Milyen tényezők játszhatnak szerepet  a nyombélfekély kialakulásánál ?

A nyombélben leggyakrabban az ugynevezett peptikus fekély alakul ki, mely a gyomorsavtúltermeléssel összefüggésbe hozható kórkép . Általában középkoruakban kialakuló, gyógyulásra hajlamos, ám vissza-visszatérő elváltozásokról van szó.

" O" vércsoportú egyéneknél egyes krónikus betegségek pl. idült veseelégtelenségben, hyperparathyreosisban (mellékpajzsmirigy túlműködés),  ischaemiás szívbetegségben ( szívérelmeszesedés )  szenvedőknél gyakrabban alakul ki  fekélybetegség. A fekélybetegség kialakulására hajlamosít a Helicobacter pylori fertőzés, pszichés stressz,  alkoholfogyasztás, és a dohányzás is. Egyes betegek a nyombélfekély kialakulására genetikailag hajlamosabbak.
A peptikus fekélyek általában kicsiny, gyakran 1 cm-nél kisebb nyálkahártyahiányok, melyeknek kialakulásában a nyálkahártya csökkent védekezése a gyomornedvvel szemben és/vagy a fokozott sósavtermelés áll, mely mellett bizonyos gyógyszerek szedése is ( pl. fájdalomcsillapítók, szteroidok ) fokozza a kialakulás kockázatát.

Kialakulásának leggyakoribb okai csoportosítva:

• Kémiai okok (pl. gyulladásgátlók és reuma-ellenes gyógyszerek, szalicilátok, rendszeres alkohol fogyasztás)
• Mikrobiológiai kórokok (Helicobacter pylori fertőzés)
• Bizonyos betegségek (fájdalom- és lázcsillapítok, tartós szisztémás steroid kezelés)
• Psychés kórokok  (stresszes életmód)

 Milyen tünetek, panaszok  utalhatnak  nyombélfekélyre ?

Általában gyomortáji szúró, égető fájdalom a vezető tünet, mely jellegzetesen éjszaka jelentkezik, étkezésre enyhül, majd étkezést követően 1-3 órával ismét kialakul. Savas ízű felböfögés is kísérheti  a  kórképet. Tehát a tünetek lehetnek:

·        Testsúlycsökkenés

·        Hasi diszkomfortérzés, puffadás

·        Hányinger , hányás

·        Jobb bordaív alatti, ritkábban  jobb alhasi vagy köldök körüli fájdalom

·        Epigastrialis ( gyomorszáj táji ) fájdalom étkezés előtt 

·        Epigastrialis fájdalom étkezés után 1-3 órával

·        Epigastrialis fájdalom, mely antacidokra enyhül

·        Epigastrialis fájdalom, mely éjszaka fokozódik

·        Epigastrialis fájdalom, mely étkezésre csökken

·        Gyomorégés

Ritkább panaszok, tünetek. melyek egyben szövődményre is utalnak:

• Vérhányás (kávéaljszerűszerű)
• Fekete székletürítés (szurokszéklet), bordó székletürítés

Hogyan lehet diagnosztizálni ?

A diagnózis felállítása tükrözéses ( endoscopos )vizsgálattal, biopsziavétellel, különleges esetekben röntgenvizsgálattal, és 24-órás pH méréssel kiegészítve történik. A fekélyek differenciáldiagnózisában ( elkülönítésében )  a tápcsatorna felső szakaszán kialakuló rosszindulatú daganataitól . azok a vékonybélre történő helyi ráterjedésétől illetve a más szervrendszeri daganatok távoli áttétképződéseitől való elkülönítése a legfontosabb.

Speciális, műszeres vizsgálatok:

• Endoscopia (nyelőcső-, gyomor- és nyombéltükrözés)
• Anyagmintavétel és laborvizsgálatok (pl. gyomorból vagy nyombélből szövettani mintavétel, széklet vizsgálata, Helicobacterium pylori kimutatása szövettani mintából, vagy urea kilégzési teszttel)
• Képalkotó eljárások  (gyomor rtg. vizsgálat, kettős kontrasztos rtg-vizsgálat)

Peptikus fekély jelenlétére nem ritkán a szövődmények:   vérzés (mely a betegek 25-33%-ában fordul elő), átfúródás (csupán 5%-ban alakul ki) derítenek fényt. A fekély áthatolva a nyombél falán ( penetrácio, majd a teljes átlyukadás a perforácio ) az életet veszélyeztető hashártyagyulladás kialakulásához vezethet. További szövődményként a fekély gyógyulását követően súlyos szűkületek  alakulhatnak ki, melyek sebészi beavatkozást igényelhetnek. Az elváltozás rosszindulatú elfajulása extrém ritka. Gyakran a rutin vizsgálatok során észlelt, enyhe tünetekkel járó vagy tüneteket nem is okozó vashiányos, krónikus vérszegénység hívhatja fel a figyelmet a háttérben kialakult kismértékben vérezgető fekélyre.

A klasszikus peptikus fekély mellett jóval ritkábban alakul ki a nyombélben egyéb eredetű fekélyforma, mint pédául az akut stresszfekély,-mely shockállapotokhoz, koponyasérülésekhez, égéshez társul-, illetve NSAID (nem szteroid gyulladásgátlók), Zollinger-Ellison syndroma okozta fekélybetegség. 

Gyógyítható a nyombélfekély?

• Igen . gyógyszeres kezeléssel teljes panaszmentesség érhető el.  

Fontos a megelőzés szempontjából :

• Az alkoholfogyasztás és dohányzás elhagyása, zsír- és fűszerszegény étrend, valamint a  stresszmentes életmód csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát !

    Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

• Belgyógyászat-Gastroenterológia
• Sebészet (szövődmények esetén)

Fontos!

Nyombélfekély esetén az egyetlen alkalommal végzett endoscopia, ill. a nyombélfekély bizonyítása elégséges, - a továbbiakban a diagnosztika célja a Helicobacterium pylori status tisztázása. Már bizonyított nyombélfekély esetén újabb endoscopos vizsgálat csak az ugynevezett alarmirozó tünetek pl. fogyás, vérszegénység, gyomorürülési zavar, ill. vérzéses szövődmény esetén indokolt. A felső tápcsatornából (nyelőcső, gyomor, nyombél) eredő vérzések mortalitása ( halálozása ) 5-10%.  A vérzésforrás megtalálásának gyakorisága  sürgős  endoscopia  során kb. 96% !!!  Endoscopos úton történő vérzéscsillapítás sikere több mint 90%. Amennyiben endoscopos módszerrel a vérzés nem uralható, vagy az esetleges újravérzés valószínűsége és kockázata nagy, úgy sürgős műtéti indikáció áll fenn.