A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, gyakori jellemző a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól.

A vírushepatitiszek a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).

Hepatitis A ( hepatitis incetiosa )

• Kórokozó: Hepatitis A vírus (HAV).

• Tünetek: A betegség hirtelen kezdődik, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe.

• Terjedése: Az A vírus a fertőzött széklettel terjed. A fertőzés forrása a beteg és a tünetmentes fertőzött személy. Lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap. A fertőzőképesség tartama a lappangási idő második felétől kezdődik és a sárgaság megjelenése után néhány nappal megszűnik. Passzív immunizálás lehetséges. Megelőzéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása, a megelőzés részeként aktív immunizálás lehetséges.

• Megelőzése: Általános higiénés rendszabályok, kézmosás, élelmezés és vízhigiénés rendelkezések betartása és ellenőrzése. A fertőzéssel a hazainál erőteljesebben érintett országok látogatásakor – 3 hónapnál hosszabb kinttartózkodás – esetén aktív immunizálás javasolt hepatitis A elleni vakcinával.

Teendők a betegség előfordulásakor:

a) Jelentés: A fertőzéses eredetűnek tartott heveny májgyulladás hepatitis infectiosa megnevezéssel be- és kijelentésre kötelezett. A betegség kijelentésekor a fertőző beteg kijelentő lapon az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok a vírusszerológiai vizsgálat eredményét, az orvos megjegyzései rovatban pedig a virológiai vizsgálat eredménye szerinti diagnózist.

b) Elkülönítés: A beteget kórházi fertőző osztályra kell utalni.

c) Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni az ÁNTSZ megbetegedés helye szerint illetékes mikrobiológiai laboratóriumába vagy az OEK Virológiai Főosztályára vírológiai vizsgálatra a hepatitis A, B, C aetiológia igazolása, illetve kizárása céljából.

d) Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges. A fertőző beteg, illetve a betegségre gyanús személy környezetében szükséges fertőtlenítés esetén a hatásos módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a hepatitis A vírus jelentős termo- és kemorezisztenciával rendelkezik. A beteg környezetében a fertőtlenítésnek a folyamatos higiénés kézfertőtlenítésen kívül ki kell terjednie a beteg és az ápolója által használt textíliákra (ágynemű, alsónemű, fehérnemű, törülköző stb.), evőeszközökre, ivóedényzetre. Ezenkívül szükséges még a beteg által használt WC, fürdőkád, mosdókagyló, ágytál folyamatos fertőtlenítése, illetve minden olyan tárgy, eszköz, felület dezinfekciója, mely a székletszóródás révén fertőződött vagy fertőződhetett. Az egyes fertőtlenítő eljárásokhoz csak olyan dezinficiens készítmény alkalmazható, melynek címkéjén feltüntetett antimikrobiális spektrumban a virucid effektuson kívül a hepatitis B inaktiváló hatás effektus is szerepel.

B) Teendők a beteg környezetében:

a) A beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és közösségi kontakt személyeket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni és gamma-globulin védőoltásban kell részesíteni. Ezen személyek közül azokat, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek, illetve hőkezelés nélkül, közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek: közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy kezelnek, a járványügyi megfigyelés időtartamára munkakörüktől/tevékenységüktől, a gyermekközösség látogatásától el kell tiltani.

b) A diagnózis aetiológiai tisztázása után az intézkedéseket az adott betegség sajátossága szerint módosítani, illetve visszavonni szükséges.

Hepatitis B

A hepatitis B fertőzés világszerte elterjedt, jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Föld teljes lakosságából. Ezekből mintegy 360 millió beteg krónikus hepatitis B fertőzésben szenved, amely komoly rizikófaktor: a krónikus hepatitis B talaján ugyanis májzsugor és májrák alakulhat ki. Évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik a hepatitis B vírusfertőzés következtében, holott ez a betegség védőoltással hatékonyan megelőzhető.

A hepatitis B kötelező védőoltás, 1999 óta minden 14 éves serdülő megkapja.

Hepatitis B-ről általában:

A vírus igen magas fertőzőképességgel bír (a hepatitis B vírus fertőzőképessége 10-szer nagyobb, mint AIDS-et okozó HIV-é), vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet.

A fertőzöttek többsége ugyanakkor panasz és tünetmentes: csak laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázható a vírushordozás. Bennük lappangva súlyosbodhat a betegség, és előfordulhat, hogy csak a májrák kialakulása hívja fel a figyelmet a fertőzésre. Ugyanakkor ezen emberek többsége fertőzőképes ezen hosszú lappangás idején, azaz oltatlan embereknek átadhatják a kórokozó vírust.

Hazánkban évente 6-8000 ember hal meg májzsugorban, mely döntően a hepatitis fertőzések valamint az alkoholos májkárosodás következménye (Magyar Májkutatási Társaság, 2006.).

A krónikus hepatitis esetében a felismerés a legfontosabb, mivel a kezelésre számos módszer áll ma rendelkezésre. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az esetek nagyobb részében élethosszig tartó gyógyszeres kezelés szükséges.

• A fertőzés forrása: az akut és a krónikus betegek, valamint a tünetmentes vírushordozók. Vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) terjed.
• Terjedési módok:
  • szexuális érintkezés,
  • vér, vérkészítmények,
  • vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek,
  • szervátültetés,
  • intravénás kábítószer-élvezők közös tű, fecskendő használata,
  • sérült bőrrel, illetőleg nyálkahártyával történő érintkezés,
  • fertőzött anyáról újszülöttre.
• Lappangási idő: 45-180 nap, leggyakrabban 60-90 nap.
• Fertőzőképesség időtartama: a lappangási időben, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése előtt kezdődik és a heveny tünetek lezajlásáig tart. A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertőzőképesek lehetnek.

Teendők a betegség előfordulásakor:

A hepatitis infectiosánál leírtak szerint. Az ott leírtakon kívül a következőket kell figyelembe venni:

a) Az akut hepatitis B diagnózisának igazolásához a HBsAg pozitivitás önmagában nem elégséges, el kell végeztetni az IgM osztályba tartozó anti-HBc ellenanyagok kimutatására irányuló virológiai vizsgálatot is.

b) A beteg vizsgálatakor használatos orvosi eszközöket a váladékoktól és a vértől való alapos megtisztítás után autoklávban, illetve túlnyomásos sterilizáló készülékben kell sterilizálni. Az aetiológiai diagnózis tisztázása után a hepatitis B esetében a széklet és vizelet fertőtlenítésére és a zárófertőtlenítésre nincs szükség.

c) A beteggel szokásos kapcsolatban lévő személyeket nem kell járványügyi megfigyelés alá helyezni. A hepatitis infectiosa klinikai diagnózis felállítása alapján elrendelt intézkedéseket (pl. munkaköri kitiltás, közösségek látogatásának korlátozása stb.) haladéktalanul meg kell szüntetni.

d) Az akut betegek szexuális partnereit hepatitis B elleni védőoltásban részesíthetők.

 Megelőzés:

a) Aspecifikus: A véregységek (donációk), sejt-, szövet-, szervdonorok kötelező HBsAg szűrővizsgálata. Kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenőrzése. A szexuálisan terjedő betegségek általános megelőzése. Az egészségügyi dolgozók oktatása. A rizikócsoportba tartozók felvilágosítása, egészségnevelése. A hepatitis B vírus fertőzött anyáról gyermekre történő terjedésének megelőzése érdekében valamennyi terhes nőnél kötelező elvégezni a vírushordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot. A fertőzőképes (HBeAg pozitív vagy DNS pozitív) HBV hordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be invazív beavatkozásokat is magába foglaló munkakört (lásd a 2. számú mellékletet).

b) Specifikus:

1. Preexpozíciós védelemre hepatitis B elleni védőoltás javasolt az alábbi kockázati csoportokba tartozóknak:

- egészségügyi dolgozóknak (a munkáltató köteles biztosítani az alkalmazás feltételeként), a dializált betegeknek, a hepatitis B, illetve a krónikus HBV hordozók szexuális partnereinek és fertőzési veszélynek kitett családi kontaktjainak, dializált betegeknek, hemofíliásoknak (térítésmentesen, az állami költségvetés terhére).

A hepatitis B elleni aktív immunizálás kötelező az egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulói/hallgatói számára.

Orvosi rendelvényre térítés mellett javasolt az oltás:

- szexuális szokásuk, magatartásuk, életvitelük miatt fokozott fertőzési veszélynek kitettek számára (szexuális partnereiket gyakran váltók, prostituáltak, nemi betegségben ismételten megbetegedők, homoszexuális férfiak stb.).

- kábítószer-élvezők,

- azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatitis B előfordulása jelentős és a látogató 6 hónapnál hosszabb időt tölt el az adott országban.

2. Postexpozíciós specifikus védelem biztosítása céljából passzív-aktív kombinált immunizálás szükséges az OEK évente kiadásra kerülő Védőoltási Módszertani Levelében foglaltak szerint: bizonyítottan HBsAg pozitív személy vérével kontaminált eszközzel (tű, szike stb.) történt bőr- vagy nyálkahártya-sérülés esetén. Az aktív-passzív immunizálás kötelező a hepatitis B vírushordozó anya újszülöttje számára.

Hepatitis C

• Kórokozó: A hepatitis C 1989-ben felfedezett kórokozója (a HCV) vérrel terjedő RNS vírus. Genetikai anyagának folyton változó szakasza miatt nem lehet védőoltást kifejleszteni ellene; megelőzésként csak a szűrővizsgálat marad.

• Tünetei: A hepatitis C vírus nemcsak a májat támadja meg; ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat. A fertőzöttek 25%-a 3-4 hónapon belül magától meggyógyul, vírusmentes lesz. A maradék 75% viszont fertőzött marad és alattomos, krónikus májbetegség alakul ki náluk. A betegség többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertőzöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. Gyakori a betegség krónikussá válása és ez májzsugorodáshoz (cirrózis= cirrhosis) vezethet.

• Fertőzés forrása: a vírushordozó és a beteg ember.

• Terjedése: fertőzött vérrel, szövetnedvekkel. A fertőzött anyáról a csecsemőre történő terjedés 6-10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A szexuális úton történő fertőzés ritka.

• Lappangási idő: 14 – 180 nap, leggyakrabban 6-9 hét. Megelőzése csak elővigyázatossággal lehet, nincs ellen védőoltás!

• Szűrés, diagnózis: Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni.

Teendők a betegség előfordulásakor:

A hepatitis infectiosánál leírtak szerint. Az ott leírtakon kívül a következőket kell figyelembe venni:

a) A beteg vérével és szövetnedveivel szennyezett tárgyakat fertőtleníteni kell. A orvosi vizsgálóeszközöket a vértől való alapos megtisztítás után sterilizálni szükséges.

b) A beteggel szokásos kapcsolatban lévő személyeket nem kell járványügyi megfigyelés alá helyezni. A hepatitis infectiosa klinikai diagnózis felállítása alapján elrendelt esetleges intézkedéseket (pl. munkaköri kitiltás) haladéktalanul meg kell szüntetni.

Megelőzés:

Biztosítani kell a véregységek (donációk), szerv-, szövet- vagy sejtátültetés esetén a donorok, valamint a spermadonorok szűrővizsgálatát. Érvényt kell szerezni a hatékony általános óvintézkedéseknek és biztonsági rendszabályok betartásának a kórházi és az egyéb parenterális beavatkozások során. Az egészségügyi dolgozók oktatása, a lakosság felvilágosítása a szennyezett eszközökkel végzett beavatkozások (injekciós kábítószer-adagolás, tetoválás) veszélyeiről. A fertőzőképes HCV hordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be invazív beavatkozásokat is magába foglaló munkakört (lásd a 2. számú mellékletet).

A hepatitis C-vírussal mintegy 170 millió ember fertőzött világszerte. Magyarországon 1992 óta szűrik a vérkészítményeket hepatitisz-C vírusra, így aki azelőtt kapott vérátömlesztést, megfertőződhetett.

Delta hepatitis

B típusú heveny hepatitis delta-ágenssel (együttfertőzés)

Hepatitis B vírushordozó heveny delta (felül-) fertőzése

1. Kórokozó: Delta-ágens: defektív vírus, a HBV felületi antigénjével (HBsAg) kiegészítve válik fertőzővé.

2. Fertőzés forrása: Mint a B hepatitis esetében.

3. Terjedési mód: Mint a B hepatitis esetében.

4. Lappangási idő: 2-10 hét.

5. Fontosabb tünetek: Miután a delta-ágens a HBsAG-vel együtt alkot komplett viriont, ezért a HBV-vel együtt (ko-infekció) vagy krónikus HBV hordozóban és akut betegben (superinfekció révén) okoz heveny hepatitist. Ko-infekció esetén jellemző a súlyos, recidiváló kórlefolyás, a letalitás 2-20% is lehet. A szuperinfekció a krónikus B hepatitist aktiválja, a cirrhosisba való átmenetet felgyorsítja.

6. Fertőzőképesség tartama: Az aktív delta fertőzés időszakában.

7. Teendők a betegség előfordulásakor: A hepatitis infectiosánál és a B típusú hepatitisnél leírtak szerint.

 Hepatitis E (HE), E típusú hepatitis

 (Heveny májgyulladás E)

1. Kórokozó: A hepatitis E vírus

2. A fertőzés forrása: A beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy, valamint valószínűsíthetően különböző állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok).

3. Terjedési mód: Enterális, elsősorban széklettel kontaminált ivóvíz, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, élelmiszerek közvetítésével. A fertőzött terhes nők a magzatot transzplacentárisan is fertőzhetik.

4. Lappangási idő: 15-40 nap, a különböző, járványokban leggyakrabban 26-42 nap.

5. Fontosabb tünetek: A heveny májgyulladás klinikailag az A típusú hepatitishez hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes. A megbetegedések általában enyhe lefolyásúak, az esetek több mint 50%-a icterus ( sárgaság) nélkül zajlik le. A terhesség utolsó harmadában fertőződött nők megbetegedése gyakran fulmináns, a letalitás magas. A magzati életben bekövetkezett fertőződés következménye abortus, illetve újszülöttkori fulminans hepatitis is lehet.

6. Fertőzőképesség tartama: Nem ismert. A vírus a székletben a sárgaság megjelenése után két héttel mutatható ki.

7. Teendők a betegség előfordulásakor: A hepatitis infectiosánál és az A típusú hepatitishez hasonlóan

Non A-E hepatitisek

1. Kórokozók: A non A-E hepatitis vírusok a Flavivírusok rokonai, GB-A, GB-B, GB-C elnevezéssel jelzik. A hepatitis G vírus valószínűleg azonos a GB-C jelzésű európai vírussal.

2. A fertőzés forrása: A vírushordozó vagy beteg ember.

3. Terjedési mód: Parenterális, nem kellően ismert. Valószínűsíthető, hogy vérrel, vérkészítményekkel terjednek. Bizonyítást nyert az intravénás kábítószerek alkalmazásával történő átvitel is.

4. Lappangási idő: Nem ismert. A fertőzések jelentős része tünetmentes.

5. Fontosabb tünetek: Akut hepatitis, ami többnyire enyhe lefolyású.

6. Fertőzőképesség tartama: Nem ismert.

7. Teendők a betegség előfordulásakor: A hepatitis infectiosánál leírtak szerint.

FONTOS !!!

A Hepatitis B-és C ( D ágens) krónikus májgyulladáson keresztül májrák kialakulásához vezethet !!! Időben felfedezett fertőződés és annak korai kezelésének megkezdése életeket menthet!